Életem első "kagylót a fába" berakásaim között volt a következő baglyos-pálcatakaró (ebből következik, hogy ez se mostanság történt már...)
A pálcatakaró szerintem mindössze az esztétika világának urát szolgálja (húúha). A takarólemez lehet egyszerű, több rétegű, műanyag, fa, kagyló, fém, stb, díszített, lehet az kis ékszere is a hangszernek, és van, hogy nincs is ilyen takarólemez a hangszeren.
Hátha olyan is olvassa, aki nem feltétlen tudja mi is az a pálcatakaró, nekik elöljáróban:
|
Itt pl. a Gibson gitárokra jellemző Harang alakú pálcatakaró, Studio felirattal... |
Korábban csináltam már egy ilyen bagoly berakást, illetve a kagylóból a mesterem vágta ki a formát, nekem "csak" a fába illesztés volt a feladatom, íme:
"Most" viszont nekem kellett megrajzolni és kialakítani a kagylóból a kis bagolykát, és mivel ugye volt képem az előző munkámról (amit az imént láthattatok), ezért azt kinyomtattam méretarányosan és innen már csak indigóval át kellett rajzolnom egy lapra, ami hasonló a 2 oldalú ragasztószalaghoz (egyik felére rajzolunk, hátoldaláról lehúzzuk a fóliát, és ragaszthatjuk is a kívánt felületre).
Megrajzoltam kivágtam belőle a baglyot, és először a "körvonalát" ragasztottam a kagylóra, hogy lássam, milyen részét vágom ki.
|
Átrajzolva |
És itt pedig a gyönyörűséges Abalone (tudomásom szerint Abalone, de sok más néven is hallottam már) kagyló.
|
Így értettem, hogy a "körvonalat" ragasztottam a kagylóra.
Nagyjából kivágtam, kis dremel-lel. |
Én kis naiv azt hittem, hogy a kék csőre megmarad majd becsiszolás után...
Amit a papírból kivágtam baglyot, a "belsejét" beragasztottam a helyére, a "körvonalat" leszedtem, és úgy dolgoztam tovább.
|
vágunk, vágunk |
|
nagyolás |
|
Baglyosodik, baglyosodik! |
Ezután következett a faág kialakítása, amin a madárka ül. A maradék, leeső stb kagylódarabkákat SE szoktam kidobni, mert jól jöhet még például ilyen mozaikos berakáshoz, ahol amúgy is össze kell tördelni a kagylót!
|
Ez fantasztikusan jó minőségű kép lett, úgyhogy ki se nagyítom...
Körbevágás, reszelgetés. |
|
Kicsit síkba csiszoltam és... itt már nincs csőre a bagolynak. Hát igen, ilyenek a kagylók!
Jobbra pedig a takarólemez alapanyaga. |
Húztam a Fára egy szimmetria tengelyt, felhelyeztem rá a bagolyt és a faágát, körberajzoltam, bekarcoltam... nagyon óvatos voltam és mivel kb először csináltam ilyet, féltem, hogy nehogy kiszakítson a maró egy kis darabot vagy bármi... azóta szerintem bátorodtam, de az nem azt jelenti, hogy nem vagyok óvatos! :)
És mellesleg ez nem a legjobb technika... azóta készítettem jóóó pár berakást és idő közben kialakult az a módszer, ami nekem bevált.
|
mini-maró
A fa takarólemez mellé, két oldalára tettem 1-1 egyforma magas kis fadarabot, így a maró talpa nem billegett. |
A szögletes részeknél faragókéssel, kis vésővel távolítottam el a fölös anyagot és időnként rápróbáltam a madárkát.
Ellenőriztem a marás mélységét, a kagyló vastagságához képest, és amikor láttam, hogy most már bele tudnám passzítani a helyére, akkor előtte teljesen kitisztítottam a "gödröt" és belenyomtam a helyére. A fa saját anyagának porával (reszeltem egy ugyan ilyen anyagból egy kicsit) leszórtam az egészet, hogy ha volt minimális hézag is a kagyló és a fa között, akkor kitömítse azt, majd pillanatragasztót folyattam rá.
|
beporzás-zümm |
|
pillanat
Aztán szórtam még rá egy kis port -így gyorsabban szárad- |
A pillanatragasztó remekül alkalmas az ujjlenyomat vételezésre... nem jó...
|
Elkezdtem becsiszolni. |
|
Közben valamikor rákerült a furat is... |
Ezután elkezdtem felcsiszolni, emlékeim szerint 800-as papírig, majd leolajoztam.
|
hm... milyen sokszínű ez a bagoly :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése